Andre Matos: Time To Be Free (review written in Hungarian)


Megjelenés: 2007
Kiadó: Power
Stílus: szimfonikus power
Származás: Brazília
Zenészek:

Andre Matos – Vocals & Piano
Andre Hernandez – Guitar
Hugo Mariutti – Guitar
Luis Mariutti – Bass
Eloy Casagrande – Drums

Dalcímek:

1. Menuett
2. Letting Go
3. Rio
4. Remember Why
5. How Long (Unleashed Way)
6. Looking Back
7. Face The End
8. Time To Be Free
9. Rescue
10. A New Moonlight
11. Endeavour
12. Separate Ways (World Apart) (Japanese bonus track)

Értékelés:

Andre Matost hazájában legalább akkora rajongás övezi, mint Európában Halfordot, vagy Dickinsont, – minden próbálkozását felfokozott várakozás előzi meg, amit aztán ez a multitalentum énekes olyan fölényesen változtat kult imádattá, amelyre csak a zenei zsenik képesek. Nem véletlen, hogy Dickinson kiválásának idején benne volt abban a triumvirátusban, melyből aztán a nemzeti érzület hatására a leggyengébbet sikerült kiválasztani: úgy gondolom, Matos D’artagnanja helyett csupán az ügyes Planchet –t ültették magasan a trónra, hogy aztán a balul sikerült párbajokban ezer sebből vérezve – bár méltósággal- bukjon alá.

Nem gondolom, hogy Matost nagyon megviselte volna a kudarc – ha megtehette, hogy együttesével, a Sha(a)man -nal a debüt album után rögtön egy kereskedelmileg sikeres koncert lemezt is kiadjon, azt hiszem, nem kell sikerélményért a szomszédba mennie. Ráadásul európai társaival ellentétben nem került identitás válságba a kilencvenes évek elején-közepén – Brazíliában, akár csak Japánban a grunge nem formálta át a hallgatói közízlést, és nem oltott frusztrált szégyenérzetet az énekelni tudó zenészekbe – így karrierje a gyakori együttes váltás ellenére is egyenletes maradt .

A klasszikus zenei képzésben szocializálódó Andre az első sikereket abban a Viper nevű bandában szerezte, mely nemrég jelentette meg visszatérő albumát – s melyen magam Matos is vendégszerepel, mondanom sem kell, hogy a lemez csúcspontját adva . Már akkor kialakult az az egyedi, markáns zenei világ, melyet az évek során mindig is képviselt: a speed alapokon nyugvó, szimfonikus hatású, a klasszikus és folk elemeket is magába foglaló, csipetnyi prog. jelleget mutató heavy – power metalt. A leírt jellemzők gondolom ismerősek azoknak, akik Angra rajongók: nos, ez volt az az együttes, melyben kiteljesedett Matos muzikalitása, fantasztikus dallamintegráló képessége, és persze csodálatos énekesi teljesítménye.

Hangja csakis a legjobbakéhoz fogható, fantasztikus terjedelme, orgánuma és dinamikája nem véletlenül teszi az egyik legkedveltebb vendég énekessé: szinte minden olyan metal operában megfordult, ahol alapkövetelmény a három oktáv kiéneklésének képessége, így találkozhattunk vele az Avantasia-ban, az Aina-ban, és számtalan alkalmi projectben.

A legutóbbi hírek szerint az énekes otthagyta a nagy sikereket elért Shaaman –t is, hogy teljes figyelmével szóló karrierére tudjon összpontosítani, melynek első gyümölcse meg is érkezett. Hallgatva a Time To Be Free-t, igazából nem értem a távozás okát, hiszen a megszólaló dalok tulajdonképpen egyvelegét adják a két Shaaman lemez zenei világának, talán egy kicsit több klasszikus zenei elemel, ám nem annyival, hogy az nem fért volna el az együttes zenei keretei között.

Az albumot két részre lehet osztani, az első felébe kerültek a direktebb, dinamikusabb dalok – bár jócskán áthatva klasszikus zenei elemekkel, – majd a lemez további részében a progresszívebb, elmélkedősebb, kifejtősebb szerzemények bontják ki Matos sokszirmú muzsika-rózsáját. A kitűnő refrének mellett – melyek az eu – power klasszikus zenei táptalajából táplálkoznak – a riffek kissé eltérnek az öreg kontinensen megszokottaktól: a brazil törzsi ütemek olyan folkos ízt adnak a daloknak, amire csodálatos módon ültethetők rá a komolyzenei betétek. A Rio döngölős törzsi dobjai szinte sámános révületbe terelik a megszólaló nagyzenekari hangszereket, furcsa kettősét adva a zsigerből jövő agresszivitásnak, és a „civilizált” kifinomultságnak. Érdekes módon a skót folkzene – a Shaman debüt után- ismét megjelenik Matos muzikális világában, a Remember Why hagyományos speedelésébe pedig fantasztikus érzékenységgel oltják be a felföldi mintákat, hogy aztán komolyzenei ihletésbe torkolljanak a dallamok.

A szerzeményeken, főleg a második részben igen csak érződik, hogy szerzőjük alapvetően zongorán szocializálódótt, az epikus, progresszív részek meghatározó eleme a billentyű, melynek gyakori „magánya” csak olyan énekesnél nem veszélyes, mint Matos. A lemez címadó dala a második Shaman album aprólékos, ám a nagy ívű dallamokat sem nélkülöző progresszívebb vonalát bontja tovább, rengeteg hangulati összetevővel, csakúgy, mint a New Moonlight lassan kibontakozó, „ Ayreon-os vallomása”, lassú, Queen hatásokat mutató zongorás hangszál akrobatikájával. A hosszú dalok összetettségük ellenére is szinte azonnal hatnak, ráadásul remek dramaturgiával a lemez végén csattanó, hét percen túlmutató Endeavour egy tökéletes energiabomba – Hammond rules! – , hatalmas sikolyokkal, és himnikus refrénnel.

Összegzés:

Matos nem sokat változtatott a tőle megszokott zenei világon: egy csipetnyivel több klasszikus elemmel, – melyek remekül integrálódnak az eu – speed dallamokba -, a rá jellemző progresszivitással és számtalan finom muzikális csemegével bizonyította, hogy nem képes hibázni. Ez nálam bizony év albuma esélyes, a maga kategóriájában mindenképpen kiemelkedő alkotás, s nem csak az énekesi teljesítmény miatt. Ínyenceknek kötelező!

Dátum:
2007, augusztus 28 – 19:00
Pontszám (0-10):
8

About Janus

Janus Aureus is my recently-inaugurated personal blog (written in portuguese, but with some texts in english as well). Fiore Rouge is my old (but still very active - in fact, more than Janus :P) blog (I started it back in 2005). Mentalize is a fan-made website (since 2005). if you wish to contact me for any reason, visit my blog and leave a comment OR see email above (top left) - no, my name's not Andre - actually, I'm not even a guy! LOL Long story... O Janus Aureus é meu blog pessoal - escrito em português - ainda sem muito conteúdo, pois foi começado no final de dezembro de 2011. Já o Mentalize foi aberto em 2005 e está escrito em várias línguas *rs* Privilegio o uso do inglês ali porque o pessoal estrangeiro não tem muitas informações sobre o AM. Quem quiser entrar em contato comigo por qualquer motivo, deixe um comentário nos meus blogs ou use o email que está aí em cima à esquerda (e não, eu não sou o Andre - aliás, sou mulher!).

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s